Indigenous Interests in Globalization
Indigenous Interests in Globalization
EN
One of the great promises of globalization was to create economic opportunities and bring development around the world. The assumption has suggested that business operation that goes global can lift people out of poverty and create conditions that allow them to flourish and pursue their own visions of economic and social development. In reality, however, this promise has remained too many times false. Instead of empowering indigenous people, local communities or small countries, unfettered and not adequately regulated globalization tends to erode their strengths and opportunities to enjoy, defend or transmit their traditions, cultural and civilizational heritage. Free trade, large investments or even programs of international financial institutions have often led to disappointments of indigenous communities and caused serious damages to their rights. The focus of international economic regulation has lost the human being, the local communities and the indigenous population too many times. Is there a way to somehow tame the forces of globalization and reconcile economic law with cultural rights? How can the dispute resolution mechanisms of international economic law take the interests of indigenous population into account? What actions have been taken by the states and governments under their free trade agreements in protection of their indigenous groups? What reforms should be necessary to preserve the common cultural heritage of humanity? These and similar questions are to be addressed by Michelle Q Zang, senior lecturer of law at the Victoria University of Wellington and Borrin Foundation Justice Fellow in a conversation with Lénárd Sándor, head of Center of International Law at the Mathias Corvinus Collegium.
Michelle Q Zang is a senior lecturer of law at the Victoria University of Wellington and a Borrin Foundation Justice Fellow. She specialises, publishes and teaches in international economic law and European law. Before joining VUW, she completed post-doc research respectively as Emile Noël Fellow at Jean Monnet Center, NYU Law School (2010 - 2011) and at PluriCourts-Centre for the Study of the Legitimate Roles of the Judiciary in the Global Order, University of Oslo (2014 - 2018). She also worked for the Appellate Body Secretariat of the WTO (2011) and King & Wood Mallesons, Beijing (2012 - 2013).
Lénárd Sándor is the head of Center for International Law at the Mathias Corvinus Collegium. He has previously served as a chief counsel at the Constitutional Court of Hungary and as a legal advisor at the European Parliament in Brussels. He studied at Canisus College (Buffalo, New York, USA) and was a research fellow at Aarhus University (2016) and at Osgoode Hall Law School (2017). His research interests include the international legal dilemmas of economic globalization.
We welcome all those interested!Date: March 7 (Tuesday), 2023 – 5 p.m.-6:30 p.m.
Venue: Scruton MCC - 3-7 Tas vezér utca, Budapest 1113
HU
A globalizáció egyik nagy ígérete volt, hogy szerte a világon új lehetőségeket teremt és fejlődést hoz. Az ígéret mögött az a feltételezés állt, hogy a transznacionális üzleti működés kiemelheti az embereket a szegénységből, és így olyan feltételeket teremt, amelyek lehetővé teszik számukra közösségeik felvirágoztatását, illetve saját gazdasági és társadalmi víziójuk megvalósítását. A valóságban ugyanakkor ez az ígéret sokszor hamisnak bizonyult. Ahelyett, hogy a helyi közösségek, őslakosok vagy kis országok megerősödtek volna, a nem vagy nem kellően szabályozott globalizáció inkább meggyengítette erőforrásaikat és azon lehetőségüket, hogy élvezzék, megvédjék és továbbadják hagyományaikat, kulturális és civilizációs örökségüket. A szabadkereskedelem, a nagy beruházások vagy akár a nemzetközi pénzügyi intézmények politikája gyakran kiábrándító csalódást okoztak az őslakos közösségeknek, és súlyosan csorbították jogaikat. A nemzetközi gazdasági kapcsolatrendszer szabályozása számtalan alkalommal szem elől téveszti az ember, a helyi közösségek vagy az őslakosok érdekeit. Hogyan szelidíthető meg a globalizáció ereje és hogyan találhatunk összhangot a gazdasági és a kulturális jogok között? Hogyan vehetik figyelembe a nemzetközi gazdasági jog vitarendezési mechanizmusai az őslakosok vagy a helyi közösségek érdekeit? Milyen intézkedéseket tehetnek az államok és kormányok a szabadkereskedelmi megállapodások keretében az őslakos csoportok védelmében? Milyen reformokra lenne szükség az emberiség sokszínű és közös kulturális örökségének megőrzéséhez? Ezekre és hasonló kérdésekre kíván választ adni Michelle Q. Zang, az új-zélandi Wellingtonban lévő Victoria Egyetem Jogi Karának vezető oktatója, jelenleg Borrin Foundation Justice Fellow, akivel Sándor Lénárd, a MCC Nemzetközi Jogi Műhelyének vezetője beszélget.
Michelle Q Zang az új-zélandi Wellingtonban lévő Victoria Egyetem Jogi Karának vezető oktatója, jelenleg Borrin Foundation Justice Fellow. Kutatási területe a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga, valamint az európai jog. Korábban kutatott a NYU Jogi Karán és az Osloi Egyetemen, és emellett dolgozott a Kereskedelmi Világszervezet fellebbviteli tanácsának titkárságán, valamint a King & Wood Mallesons pekingi irdájában.
Sándor Lénárd az MCC Nemzetközi Jogi Műhelyének vezetője. Korábban az Alkotmánybíróság főtanácsadója, majd az Európai Parlamentben szakmai tanácsadója volt. Kutatási területe a gazdasági globalizáció nemzetközi jogi dilemmáihoz kapcsolódik.
Minden érdeklődőt szerettel várunk!Időpont: 2023. március 7. (kedd) – 17:00-18:30
Helyszín: Scruton MCC – 1113 Budapest, Tas vezér u. 3-7.